HAZ�NK LEGELTERJEDTEBB LEG�LIS DROGJA
Tal�n az alkohol a ma legelterjedtebb, legvesz�lyesebb szenved�lykelt� k�miai anyag. Magyarorsz�gon kb. 11 liter a fejenk�nt kimutathat� tiszta alkoholfogyaszt�s. Hi�nyt�netei jellegzetesek. Ilyen p�ld�ul a reggeli alkohol ig�ny, az arc megduzzad�sa, a szemek t�sk�s elv�ltoz�sa, ill. fogy�s vagy h�z�s. Az alkohol k�ros�tja az eml�kezetet, a ler�szeged�s el�tti �s alatti eml�knyomok kit�rl�dnek. Gyakori jelens�g az agresszivit�s. A rendszeres iv�s minden szervnek �s �lettani folyamatnak �rt. Az alkoholizmus legf�bb �s hal�los sz�v�dm�nye a m�jzsugor. Magyarorsz�gon jelenleg 6700 ember hal meg �vente m�jzsugorban, 300.000 - 1.000. 000 nagyiv�val, alkoholist�val sz�molhatunk. M�rt�ktelen iv�s szapor�tja meg az em�szt�rendszer r�kos megbeteged�seit, a sz�vinfarktust is. A korai agy�r-elmeszesed�s, elbutul�s, le�p�l�s, az eml�kez�s zavara m�r v�g�llapot. Az alkoholist�k v�rhat� �lettartama legal�bb 10 �vvel r�videbb, mint a nem iv�k�.	HAZ�NKBAN KB. 11 LITER A FEJENK�NT KIMUTAT- HAT� TISZTA ALKOHOL-FOGYASZT�S.
Az alkohol �tja a szervezetben sematikusan �gy n�z ki: sz�j - garat - nyel�cs� - gyomor - v�konyb�l - v�r�ram - m�j, agy. Az alkoholt, az �telekkel ellent�tben, nem em�sztj�k meg a gyomorban �s a v�konyb�lben. Mikor az alkohol el�ri a gyomrot, egy r�sze v�ltozatlan form�ban �tmegy a gyomor sejtjein kereszt�l �s beker�l a v�r�ramba. A marad�k a v�konyb�lbe ker�l, �s onnan a v�r�ramba. Az alkohol hat�ssal lehet a torkot �s a gyomrot b�lel� sz�vetekre. M�g kis mennyis�gben is gyomorsav kiv�laszt�s�ra ingerli a gyomrot, �hs�g�rzetet keltve ezzel. Iv�skor a gyomorban lev� �tel mennyis�ge befoly�solja az alkohol hat�s�t. Ha az alkoholfogyaszt�s el�tt (vagy alatt) sokat esz�nk, az lass�tja az alkohol felsz�v�d�s�nak sebess�g�t (a v�rbe jut� alkohol mennyis�ge nem v�ltozik meg, csak a felsz�v�d�s megy v�gbe lassabban). A zs�ros �telek, a feh�rj�kkel egy�tt k�pesek megv�deni az alkoholfogyaszt�t att�l, hogy gyorsan ber�gjon. A megivott alkohol mennyis�ge �s az adagok gyakoris�ga hat�rozza meg a m�rgez�s m�rt�k�t. A lass� �s kis adagokban t�rt�n� iv�s id�t enged a m�jnak, hogy sokkal hat�konyabban oxid�lja az alkoholt, mint gyors iv�s eset�n; ilyenkor kisebb m�rt�k� a m�rgez�s. A felsz�v�d�st k�vet�en viszonylag egyenletesen eloszlik a testfolyad�kokban (a test v�zter�ben), k�nnyed�n bejut az agyba, �s terhes n�kn�l a m�hlep�nyen �t, a magzatba is. Mivel a v�r alkoholszintje nemcsak a felsz�v�dott mennyis�gt�l, hanem a fogyaszt� v�zter�nek nagys�g�t�l is f�gg (nagyobb v�zt�rben jobban eloszlik az alkohol), ez�rt a sov�ny (kisebb s�ly�) emberek �ltal�ban jobban meg�rzik az ital hat�s�t.	AZ ALKOHOLT, AZ �TELEKKEL ELLENT�TBEN, NEM EM�SZTJ�K MEG A GYOMORBAN �S A V�KONYB�LBEN.
Az alkoholt ezut�n le kell bontania a m�jnak sz�n-dioxidra �s v�zre, miel�tt elhagyhatn� a testet. A testbe ker�l� alkoholnak kb. 95%-a a m�jban zajl� oxid�ci� sor�n bomlik le. A marad�k 5% v�ltozatlan form�ban �r�l ki - m�s boml�sterm�kekkel egy�tt - a vizeletben �s a kil�legzett leveg�ben. A m�j egyszerre csak kev�s alkoholt k�pes lebontani. Egy alkoholhoz hozz� nem szokott, �tlagos feln�tt szervezete �r�nk�nt kb. 10 gramm etanolt k�pes lebontani. Ez azt jelenti, hogy egy deci 40%-os p�linka lebont�s�hoz kb. 3 �ra sz�ks�ges. A fennmarad� mennyis�g addig kering a v�rben, am�g a m�j k�pes lesz lebontani. Egyes szerek meggyors�tj�k az etanol ki�r�l�s�t (sz�l�cukor, inzulin, cs�cshat�s� v�zhajt�k), m�sok g�tolj�k a leboml�s�t (pl. disulfiram). A disulfiram hat�s�ra a boml�si folyamat meg�ll az acetaldehidn�l, �s acetaldehid-m�rgez�s l�p fel (a szert alkoholelvon�sn�l is haszn�lj�k: ha a beteg r�iszik, akkor rosszul lesz, legrosszabb esetben meg is halhat!). Az alkoholos italok foka szint�n befoly�solja a testre gyakorolt hat�st. Az "alkoholfok" az ital alkoholkoncentr�ci�j�t jelzi. Min�l magasabb egy ital alkoholfoka, nyilv�n ann�l nagyobb m�rgez� hat�st fog kifejteni.	EGY DECI 40%-OS P�LINKA LEBONT�S�HOZ A M�JNAK KB. 3 �RA SZ�KS�GES.
A szervezetben l�v� alkohol mennyis�g�t a v�ralkoholszint jellemzi. Ezt az �rt�ket ezrel�kben adj�k meg. A levett v�r alkoholszintje g�zkromatogr�fi�s m�r�sekkel igen pontosan meg�llap�that�. A v�ralkoholszinttel szokt�k meghat�rozni a m�rgez�s m�rt�k�t. A v�r alkoholszintje egyenesen ar�nyos a kil�legzett leveg� alkoholtartalm�val: ezt m�rik a rend�r�k k�l�nf�le szond�k seg�ts�g�vel. A hat�lyos jogszab�lyok szerint Magyarorsz�gon nem vezethet aut�t az, akinek b�rmilyen kis sz�zal�kban is van alkohol a v�r�ben. Vagyis nincs megengedett v�ralkoholszint a g�pj�rm�- k�zleked�sben. Az al�bbi t�bl�zat a k�l�nb�z� v�ralkoholszint-�rt�kek hat�sait mutatja be: 0,01 - 0,02% nem okoz semmilyen hat�st az emberre. 0,03 - 0,10% k�nny�s�g�rz�st, �r�m�t, boldogs�got, sz�d�l�st okozhat. 0,10 - 0,15% zavart lesz a mozg�s, gyeng�l a l�t�s, a hall�s. 0,20% kifejezett r�szegs�g: neh�z a besz�d �s a j�r�s. 0,40% k�m�t okoz. 0,60 - 0,70%-t�l hal�lt okozhat.	A SZ�ZAL�KOS V�RALKO-HOLSZINT �RT�KE 0,01 - 0,02% K�Z�TT NEM OKOZ SEMMILYEN HAT�ST AZ EMBERRE.
Fiziol�giai hat�sok: Ahogy az alkohol a v�rbe ker�lt, a test minden r�sz�t el�ri. A gyomor fal�nak �lland� irrit�ci�ja (ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt) kr�nikus gyullad�st okozhat a gyomorban. K�zepes mennyis�g� alkohol (azaz n�h�ny poh�r ital) n�velheti, de le is cs�kkentheti a sz�v ritmus�t, kit�g�tja a b�rben l�v� v�kony hajsz�lereket (ez melegs�g�rzetet okoz), cs�kkenti a testh�m�rs�kletet, n�veli az �tv�gyat, a ny�lelv�laszt�st, a gyomorsav mennyis�g�t �s vizel�si k�nyszert okozhat. Az agyhull�mok, az idegm�k�d�s lelassul�s�t id�zi el�, ezzel n�veli a reakci�id�t (t�bb id� kell egy esem�ny lereag�l�s�ra), �s rontja a mozg�skoordin�ci�s k�pess�get. Befoly�solja az agy inform�ci�t�rol� �s -visszakeres� k�pess�g�t. Az alkohol hallucin�ci�t �s rohamokat id�zhet el�, megronthatja a l�t�st a hall�st, a szagl�st, �zlel�st �s a tapint�st. Mivel minden izmot az agy ir�ny�t, az izommozg�sok m�g csek�ly m�rt�k� alkohol fogyaszt�s�n�l is meggyeng�lhetnek. A roml�s a koordin�ci� elveszt�s�ben �s a reakci�id� megn�veked�s�ben jelentkezik. Magas d�zisokban - amikor az alkohol el�ri az agyat - ittas �llapotot (ber�g�s), zavarodotts�got, elfoly� besz�det, torzult l�t�st, el�gtelen mozg�skoordin�ci�t eredm�nyez, ezekhez a t�netekhez gyakran rosszull�t �s h�nyinger t�rsul. M�g nagyobb mennyis�gek elfogyaszt�sa l�gz�si neh�zs�geket, �ltal�nos �rz�ketlens�get �s eszm�letveszt�st, sz�ls�s�ges esetben l�gz�sb�nul�sb�l vagy kering�si zavarb�l ered�en hal�lt okoz. A ber�g�st gyakran jelent�s m�snaposs�g k�veti, melynek leggyakoribb t�netei: rosszull�t, gyenges�g, sz�d�l�s, rossz mozg�skoordin�ci� �s k�l�nf�le f�jdalmak. Az alkohol 90%-a a m�jban bomlik le, 10%-a v�ltozatlan form�ban a vizelettel, a kil�gzett leveg�vel �s a verejt�kkel t�vozik. A fokozott verejt�kez�s sem cs�kkenti l�nyegesen a ki�r�l�shez sz�ks�ges id�t. Az �tel k�slelteti az alkohol felsz�v�d�s�t, de nem akad�lyozza meg. Valamivel cs�kkenti a v�ralkohol-koncentr�ci� maxim�lis szintj�t, de semmik�ppen sem r�vid�ti le az elfogyasztott alkohol lebont�s�hoz sz�ks�ges id�t, s�t n�veli azt.	AZ ALKOHOL AZ AGYHUL-L�MOK, AZ IDEGM�K�D�S LELASSUL�S�T ID�ZI EL�, EZZEL N�VELI A REAKCI�ID�T
Pszichikai hat�sok: Az alkohol legjelent�sebb hat�sait a k�zponti idegrendszerben fejti ki. Az alkohol g�tolja az idegrendszeri folyamatokat, de �pp a g�tl� mechanizmusok esetleges akad�lyoz�sa miatt jelent�s m�rt�k� izgatotts�g is el�fordulhat. A pontos hat�smechanizmusr�l csak keveset tudunk. Az ittas ember g�tl�sai old�dnak, �nfegyelme �s lelkiismereti kontrollja elv�sz, ez�rt nem ismeri fel a fenyeget� vesz�lyt. K�nnyen ismerkedik, fokoz�dik a b�tors�ga, de romlik szellemi �s fizikai cselekv�k�pess�ge. Mint a legt�bb drogn�l, �gy az alkoholn�l is a konkr�t hat�s - k�l�n�sen alacsony �s k�zepes d�zisok eset�n - nagyr�szt a fogyaszt�t�l �s a fogyaszt�s k�rnyezet�t�l f�gg. Egy-k�t poh�r ital egyik alkalommal leverts�get �s letargi�t okoz, m�skor (m�s k�r�lm�nyek k�z�tt) n�vekv� aktivit�shoz �s feldob�dotts�ghoz vezethet. Egyesek v�lem�nye szerint az alkohol a vil�g legjobb szorong�s-old�ja: oldja a g�tl�sokat, kellemes k�z�rzetet, j� hangulatot, bar�ts�gos viselked�st eredm�nyez. F�leg azt a fajta szorong�st oldja, amely a bels� k�vetelm�nyekb�l, a lelkiismeret szav�b�l, a teljes�tm�ny miatti agg�d�sb�l ered. Ezenk�v�l kifejezetten "besz�dess�" teszi az embert. M�sr�szr�l viszont az alkoholfogyaszt�kat gyakran jellemzi a k�t�szk�d�, agressz�v viselked�s; er�s italosok k�r�ben gyakoriak a veszeked�sek �s m�s, agressz�v cselekedetek. Az alkohol jelent�s szerepet j�tszik az er�szakos b�ncselekm�nyek nagy r�sz�nek elk�vet�s�n�l.	EGY-K�T POH�R ITAL VALAKIN�L LEVERTS�GET �S LETARGI�T OKOZ, M�SOKN�L FELDOB�-DOTTS�GHOZ VEZETHET.
Hossz� t�v� hat�sok A legt�bb ember eset�ben a hossz� id�n �t folytatott, m�rs�kelt alkoholfogyaszt�s nem j�r jelent�s pszichikai vagy fiziol�giai k�rosod�ssal. Az er�s italoz�s azonban m�r k�l�nleges rendelleness�gekhez vezet. Ezek t�bbs�g�hez az alkoholizmus fogalm�t t�rs�tjuk. Nincs a drogf�gg�k k�z�tt olyan, aki a pszichikai �s fiziol�giai le�p�l�s tekintet�ben elkeser�t�bb k�pet mutatna az id�lt alkoholist�n�l. Ezekn�l az emberekn�l megfigyelhet�ek az em�szt�rendszer, a kering�si rendszer, a t�d�k, a ves�k, a hasny�lmirigy �s az idegrendszer rendelleness�gei, gyakoriak n�luk az alv�si zavarok �s a visszaford�thatatlan agyk�rosod�s. Kialakulhat az eml�kezetm�k�d�s tart�s zavara, fell�phetnek epilepszi�s rohamok, komoly koordin�ci�s zavarok �s impotencia. Gyakori az �tv�gytalans�g �s a k�l�nf�le t�pl�lkoz�si zavarok, amelyek er�sen cs�kkentik a szervezet v�dekez�k�pess�g�t a betegs�gekkel �s fert�z�sekkel szemben. Az alkohol a m�jzsugor nev� betegs�g egyik f� oka. A m�j annyira meggyeng�lhet, hogy a v�n�k kit�gulnak az em�szt�rendszerben �s a kering�si rendszerben. K�s�bb a m�j eg�szs�ges sz�vetei elhalnak, helyett�k csak zs�r-, illetve k�t�sz�vetek maradnak, �gy pedig a m�j nem k�pes ell�tni a funkci�it. El�fordul, hogy az alkoholist�k hetekig, s�t h�napokig kiz�r�lag alkohollal t�pl�lkoznak, ez�rt a szervezet�kben vesz�lyesen alacsony szintre cs�kkenhet a feh�rj�k, a vitaminok, az �sv�nyi anyagok �s m�s fontos t�panyagok mennyis�ge.	M�RS�KELT ALKOHOLFO-GYASZT�S NEM J�R JE-LENT�S PSZICHIKAI VAGY FIZIOL�GIAI K�ROSO-D�SSAL.
F�gg�s�g A hossz� t�von, rendszeresen italoz� alkoholist�kn�l fizikai f�gg�s�g is kialakulhat. Ilyenkor a sejtekbe m�r olyan m�rt�kben be�p�l az alkohol, hogy en�lk�l m�r nem k�pesek ell�tni funkci�jukat. Ha pedig nem jutnak alkoholhoz, akkor elvon�si t�netek jelentkeznek: a kezdeti rosszull�tet, idegess�get, komoly nyugtalans�got, zavarts�got, remeg�st �s izzad�st g�rcs�k, h�ny�s, �rz�kcsal�d�sok �s hallucin�ci�k k�vethetik. A f�gg�s�g v�gs� st�dium�ban fell�phet �ld�z�si m�nia, teljes eml�kezetveszt�s, fant�zi�l�s (Korsakov-szindr�ma), k�ros f�lt�kenys�g, elbutul�s, de ebben a f�zisban m�r akkor is hallucin�lhat valaki, ha nem is ivott. Legs�lyosabb a del�rium tremens �llapota, ami olyan tudatzavar, melyet hallucin�ci�k k�s�rnek �s a kering�s is �sszeomlik. Ez az esetek kb. 10%-ban hal�los kimenetel�. �rdekes m�don viszont aki t�l�li, az t�bbnyire egy h�t alatt fel�p�l.	A F�GG�S�G V�GS� ST�DIUM�BAN FELL�PHET �LD�Z�SI M�NIA, TELJES EML�KEZETVESZT�S, FANT�ZI�L�S, K�ROS F�L-T�KENYS�G, ELBUTUL�S.